Napos idő, izgalmas kulturális programok és ételkülönlegességek várták a Millenárisra látogatókat, ahol száz erdélyi kiállító mutatta be kézműves termékeit.
A fesztivál célja, hogy betekintést nyújtson Székelyföld gasztronómiai és kulturális értékeibe
– mondta Domokos István, a fesztivál szervezője.
A háromnapos rendezvény díszvendége idén Gyergyószék volt, melyet nyolc település képviselt. Az emeleten képkiállítás, a szabadtéri színpadon koncertek és táncprodukciók, a moziteremben filmvetítések, könyvbemutatók, beszélgetések által ismerhették meg jobban a látogatók a leghidegebb székely széket. Kisné Portik Irén előadásából például kiderült, milyen ráolvasásűző mintákkal díszítették felsőviseletüket a székelyek, vagy hogy mi az a csecses lajbi (női mellény – a szerk). A néprajzkutató gyakran találkozik előítéletekkel, ezért hangsúlyozta:
„A székelyek népi viselete nem jelmez!”
Fotó: Fekete Fanni
A leghosszabb sorok az udvaron felállított gasztronómiai standok előtt kígyóztak. A tejtermékek, a kürtőskalács, a pálinka és a csíki sör óriási népszerűségnek örvendett. Imre és felesége minden évben kisebb vagyont költenek el a fesztiválon; a kerámiák és a só mellett ezúttal sajtot, kolbászt és kürtőskalácsot vásároltak. A gyermekeivel érkező Irént szintén az erdélyi sajtok és kolbászok csábították ide.
„Örömmel tapasztaltam, hogy idén több terméket lehet kapni, ahogyan az is pozitív csalódás, hogy olcsóbb lett a belépő.”
Az előtt viszont értetlenül állt, az előző évekhez képest miért szaporodott meg a biztonsági őrök száma. A szervező szerint erre azért volt szükség, mert most több látogatót vártak, mint tavaly.
Fotó: Fekete Fanni
Az érdeklődők a kiállítóteremben is folytathatták a kóstolást: mentás és fahéjas méz, medvehagyma, málnaszörp vagy épp levendulás csokoládé közül válogathattak.
Szabó Ibolya négy éve foglalkozik csokoládékészítéssel.
Gyerekkorunk ízvilágát akartuk visszahozni a mai gyerekeknek, ezért nem használunk adalékanyagokat.
Ételszínezők helyett rummal, törökmogyoróval, levendulával, chilivel töltik meg a főzött édességeket, a legnépszerűbbek vásárlóik körében mégsem ezek, hanem étcsokoládéjuk.
Szabó Ibolya és férje - Fotó: Fekete Fanni
Fotó: Fekete Fanni
Hozzá hasonlóan a Csíkszeredáról érkező Gercsényi Blanka is kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozik. Növényi olajokból készült kozmetikumai nemcsak illatosak, de mutatósak is, ahogyan színes szappanai is figyelemfelkeltőek: van köztük narancsos-csokis, zöldteás, kecsketejes, vörösboros, de még sörszappan is.
Az asszony mindig kitalál valami újat: legutóbb kénes agyagból alkotott szappant, ami a könnyen sebesedő, pattanásos bőrre nyújt megoldást.
Gercsényi Blanka és férje, Gyula - Fotó: Fekete Fanni
Fotó: Fekete Fanni
A fesztivál egyik legidősebb vendége a nyolcvannégy éves Orbán Irén volt. A többszörösen díjnyertes népművész negyvenöt éve saját örömére kezdett el varrni, azóta volt már kiállítása Amerikában, Olaszországban és a nagyobb magyar városokban is. Faliszőnyegein a régi falusi szokások elevenednek meg: a szüreti bál, a húsvétkor zöldágazni járó legények vagy a karácsonykor kántáló gyerekek.
„Mi még tudtunk örülni az olyan apró dolgoknak, mint a közös éneklés a fonóban vagy egy rongybaba, a mai gyerekek viszont már nem tudják értékelni ezeket.”
Orbán Irén - Fotó: Fekete Fanni
A látogatók meglepődve tapasztalták, hogy minden kiállító névtábláján rovás szerepel. A táblákat a Rovás Alapítvány készítette a szervezők kérésére. Akik nem ismerték az írást, a standjuknál kapott ábécé segítségével értelmezték a feliratokat. Az alapítvány elnöke, Sípos László szerint egyre népszerűbb a nemzeti írás.
„A rovásra a gyerekek a legnyitottabbak, akik gyorsan magukba szívják a tudást, de hasonlóan lelkesek az idősek is, akik együtt tanulják a jeleket unokáikkal. A rovás hidat képez a két generáció között.”
Fotó: Fekete Fanni
Az alapítvány fennállása óta egyre nagyobb figyelmet kap a rovás: helységnévtáblákon jelent meg, tudományos munkák születtek róla, megvalósult a rovásos könyvnyomtatás és a számítástechnikában is előrelépés figyelhető meg – hamarosan megnyílik a rovásos e-könyvtár.
Az elmúlt tíz évben annyit fejlődött a rovás, mint az azt megelőző ezer évben.
Fotó: Fekete Fanni
A székelyudvarhelyi Ágoston György társasjátékai is több korosztályt céloznak meg: hétévestől a kilencvenkilenc évesig bárkinek kellemes szórakozást nyújtanak. A Székely Aktív hatszáz székely szóval és szólással ismertet meg, az „Amerikából jöttem…” mintájára épülő Székely Mesterségek pedig a hagyományos székelyföldi foglalkozásokat mutatja be, mint a böllér, a szalmafonó vagy a bodnár.
Ágoston György - Fotó: Fekete Fanni
A fesztiválra látogatókat a kulináris élményeken és kulturális programokon túl különböző meglepetések várták: tombola, népdaltanítás és keksz szalámi, amit a szervezők osztogattak, és aminek íze vetekedett a kürtőskalácséval.
Fotó: Fekete Fanni
Domokos István szervező abban bízik, egyre többen kapnak kedvet egy erdélyi utazáshoz.
„A fesztivál csupán ízelítő Székelyföld apró szeletéből. Arra ösztönzünk mindenkit, látogasson el erre a vidékre, hogy teljes valójában megismerje azt, az ott élők virtusát és azt a kulturális örökséget, amit a székelység jelent a magyarságnak.”
Fekete Fanni
