Emelem kalapom!

„Egyre több gyerek lesz erőszak áldozata” – Interjú Ligeti György szociológussal, animációsfilm-készítővel

2019. január 13. - Fekete Fanni főszerkesztő

Végeláthatatlan dugó, kiabáló főnök, hangosan ugató kutya – amikor már a stresszlevezető mobilos játék sem segít, a kertvárosi családapa végzetes lépésre szánja el magát: egy árvát rendel az interneten, akit aztán megkínoz a pincében. Ligeti György megdöbbentő animációs filmjével a gyerekekkel szemben elkövetett bűncselekményekre hívja fel a figyelmet. Fekete Fanni interjúja.

Milyen impulzusok hatására készítetted el a videót?

Az utóbbi évtizedekben globálisan és Magyarországon is egyre nagyobbra nőnek a társadalmi különbségek. Egyre többen szegényednek el, a harmadik világban gyerekek százezreit küldik munkába a szüleik, hogy ne haljon éhen a család. Mindeközben a fejlett Nyugaton hatalmas méreteket öltött a fogyasztás: mobiltelefon, tablet, drága utazás, autó… Ezek mind egy kattintással elérhetőek. És ahogyan vásárolhatsz az interneten szusit vagy repülőjegyet, úgy – ebben a fikciós filmben – akár gyereket is rendelhetsz.

Ahogyan teszi ezt a videóban a stresszel megbirkózni képtelen, középosztálybeli, fehér családapa is. Ilyen lenne egy átlagos rabszolgatartó?!

A videó egészét nem szó szerint kell érteni. Az egyes elemei viszont külön-külön igazak, például nem egy hollywoodi sztár akart erőszakkal örökbe fogadni Afrikában, s gyakorta hallani olyan híreket, hogy gyerekeket tartottak elzárva, emlékezzünk csak Natascha Kampuschra! De nyilvánvalóan nem lehet egyenlőségjelet tenni egy stresszes családapa és a rabszolgatartó közé, a filmben ez a figyelemfelkeltést szolgálja. A középosztálybeli, fehér európai vagy észak-amerikai polgárok ugyanis, míg arra nagyon érzékenyek, hogy szexizmus-e, ha a férfi fizeti a nő italát, a gondtalan jólétben azzal már talán kevésbé törődnek, mi zajlik az országhatáraikon kívül, pedig ott is élnek emberek, az is a földbolygó része.

A rabszolgaságon kívül milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre a 21. században?

Gyerekmunka, gyerekkereskedelem, gyerekprostitúció, gyerekkatonaság. Afrikában nem ritka, hogy az egymással háborúzó csoportok elrabolják a leigázott falvakban élő gyerekeket, akiket bekábítószereznek, és fegyvert adnak a kezükbe – alig bírják el a gépkarabélyt!

Ezek szerint főképp a harmadik világban lesznek kizsákmányolás áldozatai a gyerekek?

Egyáltalán nem. Az Európai Unióban is találkozhat hasonlóval az ember: egy bukaresti utam során például este az utcán sétáltam, mikor megláttam, hogy egy gyerek a földön fekve alszik. Akár egy cigicsikk, amit bárki átléphet vagy felkaphat, hogy vigye, ahová akarja. És Románia a tévhitekkel ellentétben nem egy civilizálatlan ország. Ennek ellenére az ottani gyermekvédelem híres arról, hogy kibocsátója a drogdílereknek, prostituáltaknak. Félelmetes, hogy a nyugat-európai prostituáltak közül milyen sok érkezett Kelet-Európából.

Magyarországon mennyire jellemzőek az ilyen problémák?

Ahogyan az egész világon, úgy nálunk is nő a szakadék gazdag és szegény között, a középosztály pedig mind kisebb, ami miatt egyre több gyerek kerül veszélyeztetett helyzetbe. Ebben közrejátszik a gyermekvédelmi rendszer nem megfelelő működése és a nevelőotthonok is. Vannak intézmények, amelyek sokat tesznek a fiatalokért, de olyanok is, amelyek passzív vagy aktív résztvevői annak, hogy prostituált, gyerekmunkás vagy szervdonor válik belőlük. Ismerek olyan fiatalkorúak börtönét, ahol hétvégente a jó magaviseletűeknek kötelező hazamenni. Ez több kérdést is felvet: egyrészt, hogy hová, másrészt, hogy miből. Hamar behálózzák őket a lányfuttatók, akik könnyű pénzkeresési módot ígérnek.

Felnőve milyen lehetőségei vannak az érintett gyerekeknek?

Nehéz kitörniük, ha sikerül is, egy életre traumatizálódnak. Sokszor egyébként nem is az átéltek okozzák nekik a legnagyobb megrázkódtatást, hanem hogy nem kellettek a szüleiknek – akik sokszor maguk is szerető család nélkül nőttek fel.

A videót több fesztiválra is benevezted. Melyek ezek?

Rengetegre beadtam, mint az Athens Animfest és a Los Angeles Independent Film Festival, utóbbinál az elődöntős alkotások közé válogatták. A hazai fesztiválok közül a komlói Hét Domb Filmfesztiválon kel versenybe más filmekkel, és a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál is érdeklődik utána. Ezek örömmel töltenek el, engem azonban csak az érdekel, hogy minél többen lássák. Jelenleg 13 ezres megtekintésnél tart a YouTube-on, ami, tekintve, hogy nem kísérte promóció, nem rossz arány.

Milyen reakciókat váltott ki a mű az internetezőkből?

A pozitív hozzászólások mellett dühödt kommentek is érkeztek, de ennek csak örülök, mert ez azt jelenti, a videó érzelmileg megérintette őket. Tudom, hogy a filmem nem szerethető, de nem is ez a cél, hanem hogy egy pillanatra gondolkozzunk el, legalább öt percig érezzük magunkat a komfortzónánkon kívül. Belehalnék, ha olyan reakciók érkeztek volna, hogy milyen cuki. Egy művészi alkotásnak csak akkor van eredménye, ha felkavarja az embereket.

Szociológusként egyetemeken tanítasz, számos könyvet írtál, szervezetfejlesztőként cégeknek tartasz tréningeket. Ezúttal miért pont a videokészítést választottad ahhoz, hogy megszólítsd az embereket?

Ez a film nyelvfüggetlen, egyetlen szó sem hangzik el benne, ezáltal sokak számára érthető. Az embereknek csak a film nyelvét kell ismerniük, és a világ túlnyomó része ismeri is, mert ma már az eldugott afrikai falvakban is van tévé és internet.

Milyen technikával készült az animációs film?

Kézileg rajzoltam a képkockákat, fél év volt a gyártási idő. Ma, amikor ilyen fejlett a digitális technika, és mindent könnyedén automatizálnak, felértékelődnek az így előállított filmek.

Volt olyan alkotás, ami hatott rád?

Több is: a Gettómilliomos, amely a szép színészek és a happy end ellenére hűen ábrázolja a gyerekek kiszolgáltatottságát, illetve az Összeomlás, amelynek a főszereplője megőrül a dugóban. De nemcsak filmek inspiráltak; egy csomó mindent látok-hallok, amit aztán elraktározok, ilyen volt a már említett Natascha Kampuschról szóló újságcikk is.

Az osztrák lányt nyolc éven keresztül tartotta fogva egy férfi a pincéjében. Hogyan lehetséges, hogy ennyi ideig sikerült titokban tartania?

Sokszor tapasztalom, hogy valami ordít, az emberek mégsem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni. Nehezen hihető, hogy évekig nem jött semmilyen jelzés abból a pincéből. Az emberek nem akarnak tudni a bajról. Ez valahol mindannyiunkra igaz. Megbolondulnánk, ha minden problémára reagálnánk.

A gyerekek ellen elkövetett erőszakkal viszont foglalkozni kell. Szerinted mit tehetünk mi, átlagemberek?

Elsősorban egy jól működő gyermekvédelmi rendszer kialakítására van szükség. De az oktatás megreformálását is fontosnak érzem: az állandó fegyelmezés, a rengeteg házi feladat mind-mind elvesznek egy picit a diákok gyerekkorából. Nekünk, szülőknek pedig már csak annyi a dolgunk, hogy feltétel nélkül szeressük a gyerekeinket.

A videó:

Szöveg: Fekete Fanni

Fotó, illusztráció: Ligeti György, Fekete Fanni

A cikk eredetileg a Nőklapja.hu oldalon jelent meg. Megjelenés ideje: 2018. 03. 10.

Az eredeti cikk elérhetősége: https://noklapja.nlcafe.hu/interju/2018/03/10/egyre-tobb-gyerek-lesz-eroszak-aldozata-interju-ligeti-gyorgy-szociologussal-animaciosfilm-keszitovel/

A bejegyzés trackback címe:

https://holgy.blog.hu/api/trackback/id/tr9214560760

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.